Szeretettel köszöntöm Önt Felsőszentiván honlapján. Örülök, hogy meglátogatta honlapunkat. Szeretném bemutatni Önnek Felsőszentiván múltját, jelenét, napi életét, a faluban történő változásokat, eseményeket.

Vörös Szilárd
polgármester
 

Eseménynaptár

Utolsó hónap szeptember 2014 Következő hónap
V H K SZ CS P SZ
week 36 1 2 3 4 5 6
week 37 7 8 9 10 11 12 13
week 38 14 15 16 17 18 19 20
week 39 21 22 23 24 25 26 27
week 40 28 29 30
Címlap
Köszöntjük weblapunkon
Településünkről PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2010. július 16. péntek, 06:40

/KÉPEK A FALURÓL 2013/ Felsőszentiván az 55-ös főút mentén fekszik, Bajától 18 km-re, Bács-Kiskun megye déli részén. Felső-Bácska egyik nagy múltra visszatekintő települése, melyet a XII. sz-tól több nemesi család birtokolt, amely tényekre a községi címer utalást ad. Felsőszentiván 1198 óta lakott település. A történelem viharait túlélte, lakói ragaszkodtak a helyhez, aminek oka elsősorban a nagyon jó minőségi szántóföld, ezért földjét folyamatosan művelték, a községet építették és fejlesztették. A falut körülvevő tanyavilág a XX. sz. végére teljesen eltűnt. A lélekszám 1949-ig emelkedett és 3421-nél megállt és azóta csökken (2008-ban 2043 fő). A Térkép szerint a község a 46,2-es szélességi fok és a 19,2-es hosszúsági fok kereszteződésében helyezkedik el. A felsőszentivániak létéhez a község neve ezer ág-boggal kötődik. De, nagyon is érthető módon, az elnevezés annyira természetes a számukra, hogy eredete különösebben nem él a köztudatban. Talán csak az évente június második felében, 24-éhez - azaz Iván napjához - legközelebb eső vasárnapokon megrendezett búcsú emlékeztet a névadóra, Szent Ivánra, vagyis Keresztelő Szent Jánosra. A felszabadulás előtti hivatalos körpecsétbe is belefoglalták a névadó rajzolatát. A középkorban igen sok egyházas helységet neveztek el a templom védőszentjére. Az ilyen eredetű helyneveknek az országban se szeri, se száma.
Nincs mit csodálkozni azon sem, hogy az újszövetségi keresztelő Szent - Iván alakzatban megnyilvánuló - oltalmára máshol is számított a kereszténységgel megbarátkozó magyarság. Egy 1808 évi adat bizonyítja, hogy az akkori Magyarországon az 50 körüli védőszentről elnevezett helységek száma 627 volt., Ezek között Szentiván a legnépszerűbbek egyike -32 helység viselte ezt a nevet. Ilyenformán a hajdani Bodrog vármegyében is két Szentiván volt. (A másik jelenleg a jugoszláviai Vajdaságban Bácsszentiván névre hallgat.) Ugyancsak két Szentiván volt található a Bodroggal szomszédos, s az idők során azzal összeolvadt Bács vármegyében. Községünket Szentiván néven első ízben 1396-ban említik az oklevelek. A Felső- megkülönböztető jelzőt először 1735-ben szerepel. De a török hódoltságot megelőzően az írásmód tekintetében is különböző változatok fordulnak el?. Ezek: Scent-Iwan, Zentiquan, Zentiván, Zenthiwán, Zenthiuan. A későbbi változatokban még kapcsolódó jelölések is előfordulnak: Praedium St. Ivan (Szent Iván puszta), Possessio St. Ivan (Szent Iván falu), Szentivany, Szent Ivány Superior, Superius Szent Ivány. S ezenkívül még helyet kérnek a délszáv-, illetve a német telepesek által egykor használt elnevezési formák is. Ezek Gornji Sveti Ivan, valamint Ober Szent Iván. A község nevének három tagját még a múlt században is külön, esetleg kötőjellel összekapcsolva írták. így: Felső-Szent-Iván. Az ország helységneveinek általános rendezéséről először 1898-ban hoztak törvénycikket. Ennek alapján egy országos bizottság - régi oklevelek adataira támaszkodva - 1904-ben megállapította Bács Bodrog vármegye községeinek és pusztáinak hivatalos nevét. Ettől kezdve a jelenleg is használatos formában írandó a község neve. A név, amellett, hogy folyton visszautal a helység eredetére, maga is változik az idők folyamán, s így válik a történelem részesévé.


Nagyobb térképre váltás

Módosítás dátuma: 2014. január 21. kedd, 10:32
 

Névnap

Ma 2014. szeptember 16., kedd, Edit napja van. Holnap Zsófia napja lesz.

IDŐJÁRÁS


Hirdetés