Szeretettel köszöntöm Önt Felsőszentiván honlapján. Örülök, hogy meglátogatta honlapunkat. Szeretném bemutatni Önnek Felsőszentiván múltját, jelenét, napi életét, a faluban történő változásokat, eseményeket.

Vörös Szilárd
polgármester
 

Eseménynaptár

Utolsó hónap augusztus 2014 Következő hónap
V H K SZ CS P SZ
week 31 1 2
week 32 3 4 5 6 7 8 9
week 33 10 11 12 13 14 15 16
week 34 17 18 19 20 21 22 23
week 35 24 25 26 27 28 29 30
week 36 31
Címlap
Köszöntjük weblapunkon
Településünkről PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Administrator   
2010. július 16. péntek, 06:40

/KÉPEK A FALURÓL 2013/ Felsőszentiván az 55-ös főút mentén fekszik, Bajától 18 km-re, Bács-Kiskun megye déli részén. Felső-Bácska egyik nagy múltra visszatekintő települése, melyet a XII. sz-tól több nemesi család birtokolt, amely tényekre a községi címer utalást ad. Felsőszentiván 1198 óta lakott település. A történelem viharait túlélte, lakói ragaszkodtak a helyhez, aminek oka elsősorban a nagyon jó minőségi szántóföld, ezért földjét folyamatosan művelték, a községet építették és fejlesztették. A falut körülvevő tanyavilág a XX. sz. végére teljesen eltűnt. A lélekszám 1949-ig emelkedett és 3421-nél megállt és azóta csökken (2008-ban 2043 fő). A Térkép szerint a község a 46,2-es szélességi fok és a 19,2-es hosszúsági fok kereszteződésében helyezkedik el. A felsőszentivániak létéhez a község neve ezer ág-boggal kötődik. De, nagyon is érthető módon, az elnevezés annyira természetes a számukra, hogy eredete különösebben nem él a köztudatban. Talán csak az évente június második felében, 24-éhez - azaz Iván napjához - legközelebb eső vasárnapokon megrendezett búcsú emlékeztet a névadóra, Szent Ivánra, vagyis Keresztelő Szent Jánosra. A felszabadulás előtti hivatalos körpecsétbe is belefoglalták a névadó rajzolatát. A középkorban igen sok egyházas helységet neveztek el a templom védőszentjére. Az ilyen eredetű helyneveknek az országban se szeri, se száma.
Nincs mit csodálkozni azon sem, hogy az újszövetségi keresztelő Szent - Iván alakzatban megnyilvánuló - oltalmára máshol is számított a kereszténységgel megbarátkozó magyarság. Egy 1808 évi adat bizonyítja, hogy az akkori Magyarországon az 50 körüli védőszentről elnevezett helységek száma 627 volt., Ezek között Szentiván a legnépszerűbbek egyike -32 helység viselte ezt a nevet. Ilyenformán a hajdani Bodrog vármegyében is két Szentiván volt. (A másik jelenleg a jugoszláviai Vajdaságban Bácsszentiván névre hallgat.) Ugyancsak két Szentiván volt található a Bodroggal szomszédos, s az idők során azzal összeolvadt Bács vármegyében. Községünket Szentiván néven első ízben 1396-ban említik az oklevelek. A Felső- megkülönböztető jelzőt először 1735-ben szerepel. De a török hódoltságot megelőzően az írásmód tekintetében is különböző változatok fordulnak el?. Ezek: Scent-Iwan, Zentiquan, Zentiván, Zenthiwán, Zenthiuan. A későbbi változatokban még kapcsolódó jelölések is előfordulnak: Praedium St. Ivan (Szent Iván puszta), Possessio St. Ivan (Szent Iván falu), Szentivany, Szent Ivány Superior, Superius Szent Ivány. S ezenkívül még helyet kérnek a délszáv-, illetve a német telepesek által egykor használt elnevezési formák is. Ezek Gornji Sveti Ivan, valamint Ober Szent Iván. A község nevének három tagját még a múlt században is külön, esetleg kötőjellel összekapcsolva írták. így: Felső-Szent-Iván. Az ország helységneveinek általános rendezéséről először 1898-ban hoztak törvénycikket. Ennek alapján egy országos bizottság - régi oklevelek adataira támaszkodva - 1904-ben megállapította Bács Bodrog vármegye községeinek és pusztáinak hivatalos nevét. Ettől kezdve a jelenleg is használatos formában írandó a község neve. A név, amellett, hogy folyton visszautal a helység eredetére, maga is változik az idők folyamán, s így válik a történelem részesévé.


Nagyobb térképre váltás

Módosítás dátuma: 2014. január 21. kedd, 10:32
 

Névnap

Ma 2014. augusztus 28., csütörtök, Ágoston napja van. Holnap Beatrix és Erna napja lesz.

IDŐJÁRÁS


Hirdetés