|
 Fels?szentiván az 55-ös f?út mentén fekszik, Bajától 18 km-re, Bács-Kiskun megye déli részén. Fels?-Bácska egyik nagy múltra visszatekint? települése, melyet a XII. sz.-tól több nemesi család birtokolt, amely tényekre a községi címer utalást ad. Fels?szentiván 1198 óta lakott település. A történelem viharait túlélte, lakói ragaszkodtak a helyhez, aminek oka els?sorban a nagyon jó min?ség? szántóföld, ezért földjét folyamatosan m?velték, a községet építették és fejlesztették. A falut körülvev? tanyavilág a XX. sz. végére teljesen elt?nt. A lélekszám 1949-ig emelkedett és 3421-nél megállt és azóta csökken (2008-ban 2043 f?). A Térkép szerint a község a 46,2-es szélességi fok és a 19,2-es hosszúsági fok keresztez?désében helyezkedik el. A fels?szentivániak létéhez a község neve ezer ág-boggal köt?¬dik. De, nagyon is érthet? módon, az elnevezés annyira természe¬tes a számukra, hogy eredete különösebben nem él a köztudatban. Talán csak az évente június második felében, 24-éhez - azaz Iván napjához - legközelebb es? vasárnapokon megrendezett bú¬csú emlékeztet a névadóra, Szent Ivánra, vagyis Keresztel? Szent Jánosra. A felszabadulás el?tti hivatalos körpecsétbe is belefoglalták a névadó rajzolatát. A középkorban igen sok egyházas helységet neveztek el a templom véd?szentjér?l. Az ilyen eredet? helyneveknek az országban se szeri, se száma.
Nincs mit csodálkozni azon sem, hogy az újszövetségi keresztel? szent - Iván alakzatban megnyilvánuló - oltalmára máshol is számított a kereszténységgel megbarátkozó magyarság. Egy 1808 évi adat bizonyítja, hogy az akkori Magyarországon az 50 körüli véd?szentr?l elnevezett helységek száma 627 volt., Ezek között Szentiván a legnépszer?bbek egyike -32 helység viselte ezt a nevet. Ilyenformán a hajdani Bodrog vármegyében is két Szentiván volt. (A másik jelenleg a jugoszláviai Vajdaságban Bácsszentiván névre hallgat.) Ugyancsak két Szentiván volt található a Bodroggal szomszédos, s az id?k során azzal összeolvadt Bács vármegyében.Községünket Szentiván néven els? ízben 1396-ban emítik az oklevelek. A Fels?- megkülönböztet? jelz? el?ször 1735-ben szerepel. De a török hódoltságot megel?z?en az írásmód tekintetében is különböz? változatok fordulnak el?. Ezek: Scent-Iwan, Zentiquan, Zentiván, Zenthiwán, Zenthiuan. A kés?bbi változatokban még kapcsolódó jelölések is el?fordulnak: Praedium St. Ivan (Szent Iván puszta), Possessio St. Ivan (Szent Iván falu), Szentivany, Szent Ivány Superior, Superius Szent Ivány. S ezenkívül még helyet kérnek a délszáv-, illetve a német telepesek által egykor használt elnevezési formák is. Ezek Gornji Sveti Ivan, valamint Ober Szent Iván. A község nevének három tagját még a múlt században is külön, esetleg kötöjellel összekapcsolva írták. így: Fels?-Szent-Iván. Az ország helységneveinek általános rendezésér?l el?ször 1898-ban hoztak törvénycikket. Ennek alapján egy országos bizottság - régi oklevelek adataira támaszkodva - 1904-ben megállapította Bács Bodrog vármegye községeinek és pusztáinak hivatalos nevét. Ett?l kezdve a jelenleg is használatos formában írandó a község neve. A név, amellett, hogy folyton visszautal a helység eredetére, maga is változik az id?k folyamán, s így válik a történelem részesévé
|
Helytörténet 
